Mesterségek és foglalkozások

Tojásfestő és tojáskarcoló

2022. április 08. - Pálóczi Zsolt
Egy nagyon sokoldalú hölgyet mutatok be nektek. Valószínűleg annak is fogok újat mondani, aki ismeri a tojásfestés világát. Kérlek olvassátok szeretettel a következő fotós riport alanyáról készült anyagot.
“Ez a szakma a szívünkben van benne.“
Balogh Ildikó tojásfestő Népművészet Ifjú Mestere díjas, népi iparművész. Ildo egy nagyon sokoldalú és tehetséges ember, aki első generációs tojásfestő és tojáskarcoló. Mesterségét 27 éve folyamatosan nap, mint nap gyakorolja és ezen idő alatt sok tanítványára volt hatással. A másik munkaszerelme az asztrológia. Az ehhez szükséges tudást 4 év alatt egy magánegyetemen sajátította el. Német nyelvet is oktat, jógázik, mandalákat rajzol, selyemkendőt fest. Nem lehet mondani, hogy unatkozna. � figyelembe véve, hogy a végsőkig maximalista.
pzs_1436_ildo_toja_s.jpg
Ildo egy visszahúzódó, félszeg gyerek volt, aki, ha az édesanyja festett, csak figyelt, de nem állt be dolgozni. 12 évesen egy rajzszakkörön tanulta meg a gombostűvel való festés technikát. Németországban látott először egy olyan szekrényt, ami telis-tele volt festett tojásokkal. Ahogy ott állt, a tulajdonos észrevette Ildo szemében a csillogást és ő ültette le festeni, addig nem állt fel az asztaltól, amíg nem sikerült teljesen egyenes vonalat húznia.

Hagyományos módon 2002 óta árulja a tojásait, ma pedig már az internet segítségével. Magyarországon főleg a húsvéti szezonban lehetett személyesen találkozni vele, főleg Hollókőn, Budapesten és Siófokon, de szinte az egész országot bejárta már. A kezdeti évek után a határon túlra és hódította meg Ausztriát, Németországot, Svájcot, az Egyesült Államokat és Olaszországot.
pzs_1422_ildo_toja_s.jpg
A tojásokon nincs minta előrajzolva, szabadkézzel fest és karcol mindent. Rájött arra az idő haladtával, hogy nem szereti a megkötéseket és az aranymetszés alapjait felhasználva készíti a tojásait. Az egyik kiállításon, amikor élőben karcolt a tojásra, egy műszaki ember odament hozzá és meglátta a marógép kábelét, mosolyogva megjegyezte, most már érti, hogy tud ilyen szabályos vonalakat karcolni, hiszen robot vezérelt a keze és jobban dugja el a kábelt, nehogy ezt más is észrevegye. :)
pzs_1416_ildo_toja_s.jpg
Büszke arra, hogy nagyon sok embernek tudta átadni a tudást és a szakma szeretetét. Vallja, hogy szükség van a szellemi leterheltségre. Ez a mesterség nagyon megviseli a kezet, ha az ember nem tartja megfelelően karban az ujjait. A tojás festése “nem nagy dolog”, viszont kitartónak kell lenni ahhoz, hogy sikereket érjünk el. Talán arra a legbüszkébb, amit a 27 év alatt elért, valamint saját maga menedzselésére, és arra, hogy több lábon áll. A fekete festék receptjét megtalálni 10 évig tartott. Ildo bármilyen tudását szívesen átadja bárkinek, hisz nem a tudás a fontos, hanem a kitartás maga. Igyekszik minden nap dolgozni egy kicsit, hogy a gyakorlata ne vesszen el.
pzs_1405_ildo_toja_s.jpg
Mára elért életének abba a szakaszába, amikor nem az a lényeg, hogy mennyi helyszínre jut el a termékeivel, hanem a tudás átadása lett a legfontosabb. Nem tartja jónak ezt a mai online oktatási irányt. Az interneten olyan videókat vásárolhatunk, amiket egy hétig tudunk nézni és vagy megtanuljuk belőle, amit szerettünk volna vagy nem, Ildo szerint így elveszítjük a személyes kapcsolat varázsát, kicsit robotokká válunk.
pzs_1412_ildo_toja_s.jpg
Az "utas tojás" a kép jobb szélén középen, ez a csigavonalú festés, amikor elindulsz az utadon, de mindig visszakanyarodsz egy kicsit. Ildo csinálja talán a legszebben az országban, ez talán annak is köszönhető, hogy jobb és bal kézzel is ugyanolyan ügyes.
pzs_1429_ildo_toja_s.jpg
Vannak a tojásfestésnek modern változatai, de Ildo nem akar elmozdulni abból a népi irányból, amit elkezdett. Eleinte a Hagyományok háza szakértői azt várták el tőle, hogy a Malonyay-ban megjelent mintákat kövesse vagy menjen el múzeumokba és gyűjtse össze az ott megtalálható mintákat és azokat adja vissza a tojásokon. Malonyay Dezső, A magyar nép művészete című öt kötetes, összességében mintegy 1600 oldal terjedelmű munkájának első része 1907-ben jelent meg és 1922-ig készült el a további négy kötet. Ildo harcolta ki, hogy mindenkinek legyen egy stílusa ahhoz, hogy felismerhetővé váljanak az egyes tojásfestők egyedi alkotásaik. Olyan hivatásos tojásfestő, mint Ildo csak 2-3 van az országban, a többiek valamilyen főfoglalkozás mellett űzik tevékenységüket.
Saját bevallása szerint vannak nála kreatívabb emberek is, de Ildo a vonalas, “kocka” stílust vallja magáénak. Főleg az egyszínű tojásokat szereti, de kacsintgat a színárnyalatos festés irányába is, ami nehezen megvalósítható mivel nagyon sok időt venne el kikísérletezni a megfelelő színeket. Azért fontosak a színek és azok állandó minősége, mert az ügyfelek elvárják, hogy a különböző időben megvásárolt, de azonos stílusú tojások színei egyformák legyenek. Nehéz volt megtalálni azt a stabil tojásbázist is, ahol a tyúkok mindig ugyanolyan tojást tojnak, mert a tojás színe, foltossága, vastagsága, nagysága is befolyásolja a munka minőségét. A tojásgyűjtők az igényes alkotásokat keresik, mert ők ezeket egy olyan helyen tárolják, ahol fény nem éri őket, beállítják nekik az állandó hőmérsékletet és a tojások nem fakulhatnak ki az évek múlásával.
pzs_1418_ildo_toja_s.jpg
Ha valaki tojásfestésbe/karcolásba kezd először a hosszanti, majd a keresztvonalakat érdemes megtanulni egyenesen meghúzni. De mivel a tojás nem egy síkfelület, ezért sok gyakorlást igényel, mert a húzó kéznek és a tojásnak is van egy íve és közben forgatni is kell a tojást. Akkor lesz szabályos egy minta, ha mindig a távolság felére húzzuk az újabb vonalat, majd annak a felére stb. Ezért a bonyolultnak tűnő minták is “könnyen” kivitelezhetőek. Lelkiállapottól is függ mennyire sikerül egy-egy vonal. Az "S" méretű tyúktojások állnak kézre a legjobban. Próbált már emu tojást és struccot is, de Ildo inkább a sok kicsi tojást favorizálja.

A földi bodzához vagy gyalogbodzához ha rézgálicot raknak, akkor zöld felé megy el, ha vasgálicot akkor a kék felé tolódik el a festék színe.
pzs_1435_ildo_toja_s.jpg
Hagyományos módon 2002 óta árulja a tojásait, ma pedig már az internet segítségével. Magyarországon főleg a húsvéti szezonban lehetett személyesen találkozni vele, főleg Hollókőn, Budapesten és Siófokon, de szinte az egész országot bejárta már. A kezdeti évek után a határon túlra és hódította meg Ausztriát, Németországot, Svájcot, az Egyesült Államokat és Olaszországot.
pzs_1411_ildo_toja_s.jpg
Eleinte az egyszerű munkáit zsűrizte a Hagyományok Háza, de Ildo hosszas küzdelmek árán elérte azt, hogy ne kritizálják a tökéletesen egyenes vonalait. Az volt az indok, hogy ilyet nem lehet kézzel csinálni, de idővel megszokták a precizitását. Ildonál mindennek, még a pöttyöknek is rendszere, szabályai vannak. Nagy zászlóvivőnek tartja magát, aki kitapossa mások előtt az utat, hogy a mögötte haladóknak könnyebb legyen. Bár sokszor ők aratják le a sikereket, de ő ezen csak mosolyog.
pzs_1551_ildo_toja_s_v2.jpg
No és ilyen egy karcolt tojás átvilágítva.

A maszkfaragó

Englert Antal, a Népművészet Mestere

pzs_1358_moha_cs_antal_kiemele_shez.jpg
Mohácsra utaztam Englert Antal népi iparművészhez, aki amellett, hogy munkáival Kínától Angliáig bejárta a világot, szenvedélyes kerékpáros és kerékpárgyűjtő.
12 évesen kezdett el a faragással dolgozni, Kalkán Mátyás tanítványaként. Maszkfaragóként 15 éve tevékenykedik. Régebben megrendelésre is készített maszkokat amit utólag hibának tart, hisz anno az öreg halász, a kovács, a falu bolondja mindenki megcsinálta magának a maszkot ahogy tudta. Senki nem kritizálta a munka minőségét, mert a jelentésének volt értelme. Ez egy értéktelen, egyszer használatos tárgy volt, amit a legnagyobb titokban tartották, de a busók cserélgethették egymás között. Az 50-es években már sajnos árucikké vált, elvesztette kultikus jellegét.
pzs_1388_moha_cs_antal.jpg
Barátainak, ismerőseinek szívesen farag maszkot, olyat, amelyben jól érzik magukat, azonosulni tudnak vele. Tanítványai is szép számmal vannak, akikkel a sokácok hagyományait, szokásait, mindennapi életét, mondavilágát is megismerteti. Igyekszik olyan látásmódot kialakítani bennük, amely tiszteletben tartja a hagyományt.
pzs_1385_moha_cs_antal.jpg
Ahogy Antal mondja, a maszkfaragás nem mesterség, nem foglalkozás. A maszk egy hittel töltött, kultikus tárgy. Megjeleníti a félelmeinket, üzenetet hordoz, mindenkire másféleképpen hat. A mai gyerekek már vámpíros maszkot rajzolnak, hatással van rájuk Hollywood, a japán rajzfilmek, a televízió.

A világ minden részének megvan a maga hite, a maga kultúrája, hogy régen milyen jeleket használtak az emberek arra, hogy elűzzék a félelmet, vagy megvédjék a közösséget. A maszk közvetítő szerepet ad kiemelt személynek, akiről elhisszük, hogy nagyobb erővel rendelkezik, mint bárki más és kapcsolatot teremt egy védő erővel. Az egyházak kialakulása előtt, amíg a természeti erőkben hittünk addig voltak valódi maszkok. Hittünk a tűz erejében, a vízében, a kakasban, a bikában, valamilyen más természeti erőben vagy a szellemvilágban. A maszk képes kapcsolatba lépni ezzel a nagy erővel, ami/aki megvéd minket.

Egy közös kultúrából gyökerező ismeretanyag van, amiben elfogadjuk azt, hogy ha rajtad maszk van akkor te nem te vagy, hanem valami fantasztikum, aki segít nekem, hogy kapcsolatba kerülhessek a szellemvilággal. Ma már maszkok helyett álarcok vannak, álarca pedig bárkinek lehet. Amikor leveszi magáról az álarcot, na ott hal meg a misztikum. A maszknak addig van értelme, amíg titokban van tartva a viselője és amíg mindenki hisz benne, a közösség pedig megtölti erővel.
pzs_1352_moha_cs_antal.jpg
A busó a maszkját 3 napig viselte és annak a férfinak mindent szabad volt tennie. Ez azért is fontos, mert régen nagyon szigorú rendben éltek az emberek, az egész életnek szigorú ritmusa volt. Télen mulatoztak, felélték a tartalékaikat, majd egész nyáron keményen dolgoztak, ősszel megünnepelték amit addig sikerült megtermelniük. A lakodalmakat ősszel tartották, amiket busójáráskor jelentettek be, hogy legyen ideje a gazdának felkészülnie a nagy eseményre és összegyűjtsék a hozományt. Az esküvő mindig nagy esemény, egy nagy ünnep, ami arról szól, hogy önálló gazdálkodást kezd a fiatal pár és a leány hozza a hozományt, a pénzt, a vagyont.
pzs_1373_moha_cs_antal.jpg
A busó maszk alapszíne a vér színe, de nem vérrel van festve, mint ahogy sokan gondolják. Ez a szín azt jelenti, hogy a jövő biztosan eljön, túlélünk mindent, ennél rémesebb már nem lehet és ez a szín megvéd minket mindentől. A vér magának az életnek a jelképe. A maszkon kizárólag olyan színezés lehet, ami valóban előfordul az emberen, piros száj, fekete szemöldök. A lényeg azon volt, hogy minél kevésbé legyen felismerhető a maszkot viselő ember.
A busón van kb 50-60 kg súly (6 birkabőr, a maszk, kolompok stb), mellette csőlátás a maszkon lévő kis lyukak miatt, bezárul a világ. Nehezen kapnak levegőt, hamar más állapotba kerül a hordozója, ezért nehéz volt busóként létezni. A pipák azért voltak, hogy azon keresztül levegőt kapjanak a férfiak, akik 17 éves kortól 50-55 éves korig öltöztek be busónak.
pzs_1365_moha_cs_antal.jpg
Az 1900-as évek elején a sokacok körében volt népszerű a szokás és csak 1-2 fő lézengett farsangkor, így a város vezetése rendezvényt csinált belőle. Ráeszméltek arra, hogy ez bizony hasznot generál, azonban azzal, hogy betiltották, szigorították a létezésüket a busóknak félő volt, hogy eltűnik a szokás. A város vezetése ezért ennek egy finomított verzióját tartotta meg. Sorszámot kaptak az emberek, végigmentek a sokacok, a magyarok, a svábok főutcáin és szavazni lehetett arra, hogy ki az év busója, innen indult az elnevezés a busójárás, ami fesztivállá nőtte ki magát.
Eredetileg pokládénak átváltozásnak/átalakulásnak nevezték. Ezzel a busójárással megszűnt az eredeti jelentése, elvesztette a hitét, a kultuszt, amiből a hagyomány táplálkozik. Ma már csak a látvány és az én hangsúlyozása a lényeg. A szekerek, az ágyuk, az ördögkerekek és a busójárás köré kitalált mítosz már csak a látvány miatt alakult ki.

A busójárás mára már “Hungaricum”. Bár az eredete nem magyar, az adriai tengerpart környékéről származik, de a magyar szokásba jól beilleszthető.

Még több fotó és információ a Facebook-on:
https://www.facebook.com/mestersegekfotoriport
süti beállítások módosítása